AZ ENDOKRINOLÓGIÁRÓL RÖVIDEN

MIT FOGLAL MAGÁBA AZ ENDOKRINOLÓGIA?

Az endokrinológia a belgyógyászat egy speciális szakterülete, amely a belső elválasztású (endokrin) mirigyek betegségeivel és működési zavaraival foglalkozik.


A belső elválasztású mirigyek a következők:

  • a pajzsmirigy,

  • a mellékpajzsmirigyek,

  • a mellékvesék,

  • a hasnyálmirigy (cukorbetegség vonatkozásában, inzulin és glucagon termelés),

  • a petefészkek,

  • a herék

  • és az agyalapi mirigy


A belső elválasztású mirigyek hormonokat termelnek,amelyek a véráramba jutva az egész szervezetre hatást fejtenek ki, minden szerv és szervrendszer működését befolyásolják, beleértve a sejtek és az egész szervezet anyagcsere-háztartását is. A hormontermelő szervek „irányítását” a hypothalamus és az agyalapi mirigy végzik.


Szervezetünk megfelelő működéséhez, anyagcsere-egyensúlyához, a környezethez való adekvát alkalmazkodáshoz elengedhetetlen a létfontosságú hormonok megfelelő szintjének biztosítása az endokrin mirigyek által. Több közismert betegség hátterében a hormonális egyensúly felborulása állhat, például a magasvérnyomás, elhízás, cukorbetegség, ritmuszavarok, nőgyógyászati és urológiai eltérések, demencia, csontritkulás, bél-motilitási zavarok, stb. Ebből kifolyólag bizonyos betegségek és tünetek hátterének kivizsgálásában a hormonális ok tisztázása is szükséges a többi társszakma vizsgálatai mellett (kardiológia, gasztró-enterológia, nőgyógyászat, urológia, stb).


Az endokrinológiai kivizsgálás több lépésben történik a betegség és tünetek függvényében. A diagnózis alapját a laborvizsgálatok képezik. A rutin módon meghatározott laborparaméterek (vérkép, máj- és vesefunkciók) önmagukban nem elegendők, ezek mellett hormonvizsgálatok is szükségesek, melyek lehetnek alap hormonszint meghatározások, női ciklushoz kötött laborvizsgálatok, vagy dinamikus tesztek (egyes belső elválasztású mirigyek hormontermelésének stimulációja, vagy szupressziója).

A laborvizsgálatokat képalkotó diagnosztikával egészítjük ki. A képalkotó vizsgálatok széles spektrumát használjuk az endokrin diagnosztikában: a rutin módon elérhető röntgen, ultrahang, CT vizsgálattól kezdve – a nem mindennapos mágneses rezonancián, izotóp vizsgálaton, cytológiai/szövettani meghatározáson át – a bonyolult és ritkábban használt vizsgálatokig, mint a MIBG scyntigraphia, SPECT CT, teljes test izotóp scan, octreoscan. Az endokrinológiában felhasznált vizsgálati és diagnosztikai módszerek, laborvizsgálatok általában bonyolult vizsgálatok, mely okán ezek nem minden intézményben érhetőek el, és csak megfelelő szakorvos indikálhatja.


Az endokrin betegségek többségében alattomosan fejlődnek, hosszú ideig csak enyhe, diszkrét, esetleg esztétikailag, közérzetileg kellemetlen tüneteket mutatnak, melyek fokozatosan súlyosbodnak, sokszor hosszú ideig alig észrevehetően. Gyakran megtéveszthetik a beteget, mivel a mindennapokban jelentkező általános panaszokkal összetéveszthetők (például fáradékonyság, fokozatos testsúlynövekedés, hajhullás, stb). Amikor a betegség diagnosztizálásra kerül, és a megfelelő kezelés elkezdődik, a tünetek gyakran már visszafordíthatatlanok. Egyes endokrin kórképekben viszont hirtelen fellépő tünetekkel is találkozhatunk (például ritmuszavarral, vérnyomáskiugrással, görcskészség, szédülékenységgel – gyengeséggel járó rosszullétek), ami súlyos következményekkel járhat.


Mint minden orvosi szakmában, a legsúlyosabb betegségeket itt is a daganatos megbetegedések képezik, így például pajzsmirigy- és mellékvese daganatok, az agyalapi mirigy térfoglalásai, stb, melyek hosszú ideig tünetmentesek, panaszt nem okoznak, gyakran mellékleletként (véletlenül) kerülnek felderítésre, sok esetben későn. Az endokrinológiai megbetegedések korai felismerése, kivizsgálása, kezelése jelentős életminőségbeli javulást hozhat, az időben diagnosztizált betegségek tünetei (közérzeti és esztétikai) visszafordíthatóak.


Az endokrinológia egy folyamatosan fejlődő és bővülő szakterület. Az egészséghez az ép szervezet mellett megfelelő hormonális egyensúlyra és anyagcsere-háztartásra van szükség.

HOGYAN SEGÍT AZ ENDOKRINOLÓGUS?


Az endokrinológus szakorvos a hormonháztartással, annak hibáinak felderítésével és kezelésével foglalkozik:

  • a pajzsmirigy betegségei (a pajzsmirigy alulműködés – hypothyreosis –, túlműködés – hyperthyreosis, göbös struma, a pajzsmirigy gyulladásos betegségei, rosszindulatú daganatai)

  • a nők esetében a petefészkek működészavarai (pl. PCOS, hypogonadizmus, hyperandrogenismusok)

  • a férfiak esetében a nemi működés zavarai

  • az agyalapi mirigy működési zavarai (jó- és rosszindulatú daganatok, hormonális aktivitás felmérése, hormon többlet- és alul-termelés), illetve a befolyásolt célszervek működési zavarai

  • a mellékvesék működészavarai (jó- és rosszindulatú daganatok, hormonális aktivitás felmérése, alul- és túlműködés, hypercortizolismus, mellékvese eredetű hyperandrogenismusok, adrenogenitalis szindrómák)

  • a mellékpajzsmirigy diszkfunkciók (csontritkulás, kalcium anyagcserezavarok, daganatok)

  • a cukorbetegség (fiatalkori és időskori típusai, valamint a cukorbetegséget megelőző állapotok: inzulinrezisztencia, IFG, IGT, valamint a diabetes mellitus veszélyes szövődményei, következményei)



Copyright@Tőzsér-Med. Kft. Szerkesztette: Tőzsér Tamás